2012. március 23., péntek

Hintómúzeum - Keszthely

2012 március 10.

A keszthelyi kirándulásunk második, szép kiállítása a Hintómúzeumban volt.

Az épület valaha izgágább jószágok szállása volt. Lovak lakták és a gondozóik a lovászok.
Ez az épület semmivel sem marad el megjelenésében a kastélytól.
Az épület 1883 és 1887 között épült II. Festetics Tasziló megbízásából.

A II. világháborút követően az épület sok viszontagságon esett keresztül, míg 1996-ban elkezdődtek a renoválási munkálatok, amelynek eredményeképpen 2004 januárjától ismét eredeti szépségében pompázik. Az itt látható kiállítási anyag a XVIII–XIX. század időszakából származó kocsik, szánok és hintók, melyeknek száma a 30 darabot meghaladja, valamint a lovagláshoz kapcsolódó egyéb tárgyi emlékek gyűjteményéből áll.




A kiállított tárgyak sokféleségéből adódóan az idelátogatók az eredeti tárgyakon keresztül ismerhetik meg a kocsizás fejlődését az 1700-as évektől az 1900-as évek elejéig. A sok látnivaló közül – hogy csak párat említsünk –, itt látható például Rudolf trónörökös gigje, Mária Valéria főhercegnő elegáns kocsija, valamint Ferenc Ferdinánd sétakocsija.

A kocsik mellett láthatunk itt érdekes képeket a korabeli főúri mindennapok és ünnepnapok történeteiből.
Valamint a képzőművészet néhány lovas témájú alkotása is bekerült a gyűjteménybe.

A Festeticsek ló szeretetét az alábbiak bizonyítják:

A keszthelyi lovasélet története közel 400 évet nyúlik vissza. A Keszthely környéki Fenékpusztán már a XVII. században is tartottak lovakat, később a sikeres telivértenyésztés egész Európában híres lett. A telivér ménest Festetics Tasziló telepítette át Berzencéről 1870-ben, valamint itthonról és külföldről a legjobb kancákat vásárolta meg. A Festetics család egyik leghíresebb lova, Brigant a híres pardubicei derby háromszori megnyerésével tette nevét halhatatlanná.

A Festetics család azonban nem csak messze földön elismert lótenyészetével járult hozzá Keszthely lovaséletének fellendítéséhez. Gr. Festetics György 1797-ben megalapította Európa első mezőgazdasági felsőoktatási intézményét a Georgikont, melyben komoly hangsúlyt kapott a lóval, lótenyésztéssel foglalkozó képzés mellett a lovaglás és az idomítás magas szintű oktatása is. Az iskola első lovagló tanára a híres Karl Kegel professzor volt.


Ezek tudásában nézzünk szét a házban.
Most nem a teljességre törekedtem. Inkább olyan részleteket villantok fel, ami nekem feltünt és kedvet adhat mindenkinek a teljes gyűjtemény megtekintésére.

Jó szórakozást hozzá!


Betekintés az egyik terembe.


A korabeli díszítési kultúra minden szakmából művészetet tudott csinálni.
Micsoda munka van ebben a kocsis ülésben is...
Részletek egy gála hintóról.



Most néhány szép részlet.
Dícséri a megrendelő és a mesterek minden tudását!





Egy kis különteremben nagyon szép lószerszámok, nyergek és lovagló felszerelések gyűjteménye is helyet kapott.


És a legmókásabb rész számomra a posta és a tömegközlekedés kezdetét nagyon szépen bemutató terület.

Nagyon szerettek az emberek mindíg is küldözgetni egymásnak ezt-azt...

És jó volt látni azt, hogy mennyire probléma mentesen meg is oldották azt a feladatot annak idején.
Akkor még nem csak a bürokrácia és a lelketlenséget elfedő szabványostás volt a Posta elsőszámú ismertetőjele.
Ha így küldték, így vitték!
Kasban, drótozott ládában, vagy csak a kocsi oldalára fellógatva.

Boldog és tisztességes békeidők.
Hol vannak már.




Itt van egy korabeli távolsági járat is.
Elnézegettem a méreteket, amik ezen a kocsin voltak.
Biztosan sokkal kisebbek voltak az emberek is, de a sérthetetlen személyes szférájukat sem terjesztették ki annyira mint manapság. Jó szorosan össze voltak préselve egy egy kaszliban.
Gondolom jöttek a gázok, gőzök és egyéb finomságok is az utasokból. Szóval elég mélyrehatóan megismerhették egymást az utasok.

Ma ezt már nem viselné el egy világutazó sem.


Ez pedig már egy panorámás kis busz....
Igazi luxus utazáshoz. Én elöl a bakon is csak magamat tudnám kényelmesen elhelyezni, de anno valószínű ketten feszítettek a kb 30 cm mélységű deszkán. És volt aki egy életen át...
Más volt a tűréshatár!
Számomra minden azt bizonyította ezen a kiállításon.

Sokkal több munka és kevesebb nyarvogás.


Ennek a kis könnyű nyári kocsinak szépek voltak az "organikus" burkolatai.


A végére még egy barokkosan díszített nehéz kocsit is ide teszek.


Most csusszanjunk egy másik terembe, ahol a téli csoda szánokat csodálhatjuk meg.


MIlyen remek móka lehetett ilyen üléseken siklani a havas tájakon? Elöl csingilingiztek a lovak...



Végezetül egy kis gyereksarok:

Itt a kicsinyeknek szánt játék szekerek és lovacskák sorakoztak fel.
Ha valakit ilyeneken kezdtek rövid korában húzogatni tuti, hogy szerelmese lett a száguldásnak felnőtt korában. :o)
























Csak ajánlani tudom minden Balatonra látogató olvasómnak ezt a kiállítást is!

2012. március 16., péntek

Balatoni hétvége - Keszthely, Festetics - Helikon kastély

2012. március 10.

Kirándultunk egyet a télvégi Balatonhoz.

Olyan félig wellness, félig sétálós hétvégét gondoltam. Na olyan is lett!
Hideg volt ez a télvége, de itt már engedett egy picit és a nap is sokat volt kinn a felhők közül.
Szóval szép hétvége lett.
A szombatra koncentrálódott minden természetesen.

Regeli után irány Keszthely.
A Festetics kastélyt vettük célba. Aztán annyi mindent találtunk ott, hogy nem is jutottunk máshová.




Előbb egy kis történelem:

A szöveg magamtól, a Wikiről, a http://www.festeticspalota.hu és a http://helikonkastely.hu
oldalakról való.


Horvátországi, mégpedig turopolyei (Turopolje) származású család. Első ismeretes őse János a 16. század végén említtetik. A család II. Mátyástól kapott nemesi címerlevelet. Magyarországon először Festetics Pál telepedett le a 17. század közepén, aki 1634-től halálig, 1640-ig gróf németújvári Batthyány Ádám németújvári tiszttartója volt.
Fia, szintén Pál (1639/1640–1720) dunántúli vicegenerális volt a család vagyonának megalapozója. Leszármazottai a későbbi időkben mind grófi rangot nyertek, 1766-ban, 1772-ben, 1857-ben és 1874-ben. Sőt, Festetics Tasziló 1911-ben magyar hercegi rangot is kapott főméltóságú címmel. A családnak két főága és több alága létezik. Jelenleg Ausztriában élnek.

A keszthelyi Festetics kastély építését 1745-ben a Festetics család tagjaként Festetics Kristóf kezdte. Az akkoriban 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették. Ma a 101 helyiségből álló barokk kastély egyike Magyarország 3 legnagyobb ilyen stílusban épített kastélyának.



A gyönyörű kastélyparkba Keszthelyen, a díszes főkapun juthatunk be.



Építéséhez 1745-ben fogtak hozzá, mai alakját viszont az 1883-tól 1887-ig tartó munkálatok során nyerte el.


1883-tól Festetics II. Tasziló (1850-1933) átépítési tervet készíttetett Viktor Rumpelmayer pozsonyi származású építésszel, aki apró részletességgel végezte el a tervezői munkát. Rumpelmayer 1885-ben bekövetkezett halála miatt a munkálatokat Haas Gusztáv és Paschkisch Miksa bécsi építészek folytatták.


A régi épületrész középső rizalit attikájában tört íves mezőben a Festetics-címer, Probst József bécsi szobrász alkotásai, amint a tornyot övező, korlátot díszítő, egymással szembe állított két remek szoborcsoport, az egy-egy lovat fékező férfiakt is.



A bejárat előtti díszkertben áll, Festetics György szobra, aki a magyar irodalom fellendítését is pártolta. Lehetővé tette több szerző – köztük Virág Benedek – műveinek kiadását, és megrendezte az antik görög színdarabok mintájára a Helikon ünnepségeket. Az első ilyen ünnepséget 1817-ben tartották meg a diákifjúság szereplésével, dátumként az uralkodó születésnapját választották.



Most beugrunk egy kávéra!
A kocsi behajtó díszes kapualjában van ez az antik órákkal tele zsúfolt kis üzlet.
Nagyon jól el lehet nézelődni, amíg várunk a fehércsokis forrócsokinkra!



Egy totál az előkert felől.


Egy szép kőúrna a külső kilátó falról, ami a kertet szegélyezi.


És egy nagytotál a belső udvar felől.


És még pár kép az épület küsejéről, közelebbről és távolabbról.





Most pedig indulunk a belső szépségek megtekintésére.
A csuszinkat magunkra kötözzük és hallgatjuk a tárlatvezetőnk nem elkalandozó, épp jól, a lényeget közlő információit.
Induljunk fel a lépcsőn...


Megismerhetjük a család származását és a kastély építésének rövid történetét, amit én már előbb itt leírtam.
A 18–19. századi főúri életformát bemutató állandó kiállítás 18 termet foglal magába. 
Az első teremben többek között a Festetics család keszthelyi ágainak alapítója, Festetics Kristóf egész alakos fába faragott reliefjét láthatjuk, valamint fiának, az ugyancsak jogász Pálnak - ezen a képen - a több mint 2000 márványdarabkából összerakott, Itáliában készített mozaikképét.


Csak egészen közelről és a megfelelően beeső fényben fedezehetőek fel a pici kődarabok.


Egy szép folyosó részlet.


A következő terem nagyméretű, romantikus stílusú festményei a francia Robert Huber ízlését dicsérik. A márványkandallókon álló meisseni madaras vázák igazi ritkaságok.
Nekem ezek ragadták meg a figyelmemet... A vezetőnk labdarózsás vázáknak nevezte őket.


El lehetne nézelődni rajta, de indul a csoport továb..


A díszlépcsőház regence típusú kialakítása a bécsi Portois und Fix cég mestereinek munkája, akik a Festetics család tagjait ábrázoló festményeket művészien illesztették a díszes tölgyfa lambériába. Többek között itt látható Széchenyi István édesanyja, Festetics Júlia képe, továbbá Grassalkovich Antal és Almássy Illés képe is.



A család híres Versenylovairól is. A következő terem ennek állít emléket.
Lovainak képe és az általuk nyert versenydíjak közül a Benczúr Gyula által festett képről tekint a látogatóra Festetics Tasziló herceg, az akkori újságírók szerint „a legnagyobb magyar arisztokrata”, aki 50 éven át volt a kastély tulajdonosa




De nem csak a lovak, más állatok is beíródtak a család életébe.
Itt van példaként ez a tacskó!
Nem csak ebben a márvány szoborban, de később még festményen is találkozhatunk vele.


Ezeken és a barokk bútorokon kívül három 18. századi kínai, két 19. századi japán vázát, Velencében készült szerecsen figurákkal díszített virágállványt, 300 éves magyar szekrénykét, Indiában készített parázstartókat csodálhat meg itt a látogató.


Festetics Tasziló feleségének, a skót-angol királyi családból származó Mary Hamiltonnak és rokonainak képe díszíti a következő termet, köztük Bádeni Máriáé, aki korának szépségideálja volt, és a bűbájos Festetics Máriáé.


Itt is és még számos helyen a fa burkolatok szlavóniai tölgyfából készültek.


Ezután Magyarország legnagyobb és egyetlen épen maradt magánkönyvtára bűvöli el a látogatót a több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetével és berendezésével. Neoklasszicista stílusú bútorzata iparművészeti alkotás, ma már több mint 200 éves.



Látható itt 1808-ban készült földgömb.


A meisseni vázákból itt is áll néhány.


A csillár is 200 éves. Hársfából faragták és dúsan aranyozták a díszeket.


A legnagyobb hazai főúri könyvtárat Rómában készített márványszobrok díszítik, köztük Dianának, a vadászat mitológiai istennőjének gyönyörű szobra.



A balatoni hajózás egyik ősének, az 1797-ben épített, 33 m hosszú Phönix nevű gálya eredeti tervrajza is itt található.


Egy kukkantás a főúri karzatról a kápolnára.
A család tagjai innen hallgatták a szertartást.


A helyiség ablakait Róth Miksa festett üvegei díszítik.


Majd régi lakószobák során halad végig a látogató, korabeli, nagyrészt eredeti intarziás bútorok, festmények, kínai, francia, magyar vázák, keleti szőnyegek találhatók a berendezések közt.







Elérkeztünk a tükörteremig, a jelenlegi koncertteremig, amely korábban a család ünnepi ebédlője volt, s a kastély talán leginkább grandiózus terme aranyozott stukkóival, csodás csilláraival.



Ennyi volt a látogatás a kastélyban.





















De ezzel még nincs vége a látnivalóknak.
A család ló szeretete okán szép nagy istálló is tartozik a birtokhoz. Oda is érdemes bekukkantani.
Ugyan lovakkal nem nagyon lehet benn találkozni, da amit a lovakkal húzattak, abból sokkal és sokfélével!