Balatoni hétvége - Keszthely, Festetics - Helikon kastély

2012. március 10.

Kirándultunk egyet a télvégi Balatonhoz.

Olyan félig wellness, félig sétálós hétvégét gondoltam. Na olyan is lett!
Hideg volt ez a télvége, de itt már engedett egy picit és a nap is sokat volt kinn a felhők közül.
Szóval szép hétvége lett.
A szombatra koncentrálódott minden természetesen.

Regeli után irány Keszthely.
A Festetics kastélyt vettük célba. Aztán annyi mindent találtunk ott, hogy nem is jutottunk máshová.

Előbb egy kis történelem:

A szöveg magamtól, a Wikiről, a http://www.festeticspalota.hu és a http://helikonkastely.hu
oldalakról való.


Horvátországi, mégpedig turopolyei (Turopolje) származású család. Első ismeretes őse János a 16. század végén említtetik. A család II. Mátyástól kapott nemesi címerlevelet. Magyarországon először Festetics Pál telepedett le a 17. század közepén, aki 1634-től halálig, 1640-ig gróf németújvári Batthyány Ádám németújvári tiszttartója volt.
Fia, szintén Pál (1639/1640–1720) dunántúli vicegenerális volt a család vagyonának megalapozója. Leszármazottai a későbbi időkben mind grófi rangot nyertek, 1766-ban, 1772-ben, 1857-ben és 1874-ben. Sőt, Festetics Tasziló 1911-ben magyar hercegi rangot is kapott főméltóságú címmel. A családnak két főága és több alága létezik. Jelenleg Ausztriában élnek.

A keszthelyi Festetics kastély építését 1745-ben a Festetics család tagjaként Festetics Kristóf kezdte. Az akkoriban 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették. Ma a 101 helyiségből álló barokk kastély egyike Magyarország 3 legnagyobb ilyen stílusban épített kastélyának.

A gyönyörű kastélyparkba Keszthelyen, a díszes főkapun juthatunk be.

Építéséhez 1745-ben fogtak hozzá, mai alakját viszont az 1883-tól 1887-ig tartó munkálatok során nyerte el.

1883-tól Festetics II. Tasziló (1850-1933) átépítési tervet készíttetett Viktor Rumpelmayer pozsonyi származású építésszel, aki apró részletességgel végezte el a tervezői munkát. Rumpelmayer 1885-ben bekövetkezett halála miatt a munkálatokat Haas Gusztáv és Paschkisch Miksa bécsi építészek folytatták.

A régi épületrész középső rizalit attikájában tört íves mezőben a Festetics-címer, Probst József bécsi szobrász alkotásai, amint a tornyot övező, korlátot díszítő, egymással szembe állított két remek szoborcsoport, az egy-egy lovat fékező férfiakt is.

A bejárat előtti díszkertben áll, Festetics György szobra, aki a magyar irodalom fellendítését is pártolta. Lehetővé tette több szerző – köztük Virág Benedek – műveinek kiadását, és megrendezte az antik görög színdarabok mintájára a Helikon ünnepségeket. Az első ilyen ünnepséget 1817-ben tartották meg a diákifjúság szereplésével, dátumként az uralkodó születésnapját választották.

Most beugrunk egy kávéra!
A kocsi behajtó díszes kapualjában van ez az antik órákkal tele zsúfolt kis üzlet.
Nagyon jól el lehet nézelődni, amíg várunk a fehércsokis forrócsokinkra!

Egy totál az előkert felől.

Egy szép kőúrna a külső kilátó falról, ami a kertet szegélyezi.

És egy nagytotál a belső udvar felől.

És még pár kép az épület küsejéről, közelebbről és távolabbról.

Most pedig indulunk a belső szépségek megtekintésére.
A csuszinkat magunkra kötözzük és hallgatjuk a tárlatvezetőnk nem elkalandozó, épp jól, a lényeget közlő információit.
Induljunk fel a lépcsőn...

Megismerhetjük a család származását és a kastély építésének rövid történetét, amit én már előbb itt leírtam.
A 18–19. századi főúri életformát bemutató állandó kiállítás 18 termet foglal magába. 
Az első teremben többek között a Festetics család keszthelyi ágainak alapítója, Festetics Kristóf egész alakos fába faragott reliefjét láthatjuk, valamint fiának, az ugyancsak jogász Pálnak - ezen a képen - a több mint 2000 márványdarabkából összerakott, Itáliában készített mozaikképét.

Csak egészen közelről és a megfelelően beeső fényben fedezehetőek fel a pici kődarabok.

Egy szép folyosó részlet.

A következő terem nagyméretű, romantikus stílusú festményei a francia Robert Huber ízlését dicsérik. A márványkandallókon álló meisseni madaras vázák igazi ritkaságok.
Nekem ezek ragadták meg a figyelmemet... A vezetőnk labdarózsás vázáknak nevezte őket.

El lehetne nézelődni rajta, de indul a csoport továb..

A díszlépcsőház regence típusú kialakítása a bécsi Portois und Fix cég mestereinek munkája, akik a Festetics család tagjait ábrázoló festményeket művészien illesztették a díszes tölgyfa lambériába. Többek között itt látható Széchenyi István édesanyja, Festetics Júlia képe, továbbá Grassalkovich Antal és Almássy Illés képe is.

A család híres Versenylovairól is. A következő terem ennek állít emléket.
Lovainak képe és az általuk nyert versenydíjak közül a Benczúr Gyula által festett képről tekint a látogatóra Festetics Tasziló herceg, az akkori újságírók szerint „a legnagyobb magyar arisztokrata”, aki 50 éven át volt a kastély tulajdonosa

De nem csak a lovak, más állatok is beíródtak a család életébe.
Itt van példaként ez a tacskó!
Nem csak ebben a márvány szoborban, de később még festményen is találkozhatunk vele.

Ezeken és a barokk bútorokon kívül három 18. századi kínai, két 19. századi japán vázát, Velencében készült szerecsen figurákkal díszített virágállványt, 300 éves magyar szekrénykét, Indiában készített parázstartókat csodálhat meg itt a látogató.

Festetics Tasziló feleségének, a skót-angol királyi családból származó Mary Hamiltonnak és rokonainak képe díszíti a következő termet, köztük Bádeni Máriáé, aki korának szépségideálja volt, és a bűbájos Festetics Máriáé.

Itt is és még számos helyen a fa burkolatok szlavóniai tölgyfából készültek.

Ezután Magyarország legnagyobb és egyetlen épen maradt magánkönyvtára bűvöli el a látogatót a több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetével és berendezésével. Neoklasszicista stílusú bútorzata iparművészeti alkotás, ma már több mint 200 éves.

Látható itt 1808-ban készült földgömb.

A meisseni vázákból itt is áll néhány.

A csillár is 200 éves. Hársfából faragták és dúsan aranyozták a díszeket.

A legnagyobb hazai főúri könyvtárat Rómában készített márványszobrok díszítik, köztük Dianának, a vadászat mitológiai istennőjének gyönyörű szobra.

A balatoni hajózás egyik ősének, az 1797-ben épített, 33 m hosszú Phönix nevű gálya eredeti tervrajza is itt található.

Egy kukkantás a főúri karzatról a kápolnára.
A család tagjai innen hallgatták a szertartást.

A helyiség ablakait Róth Miksa festett üvegei díszítik.

Majd régi lakószobák során halad végig a látogató, korabeli, nagyrészt eredeti intarziás bútorok, festmények, kínai, francia, magyar vázák, keleti szőnyegek találhatók a berendezések közt.

Elérkeztünk a tükörteremig, a jelenlegi koncertteremig, amely korábban a család ünnepi ebédlője volt, s a kastély talán leginkább grandiózus terme aranyozott stukkóival, csodás csilláraival.

Ennyi volt a látogatás a kastélyban.





















De ezzel még nincs vége a látnivalóknak.
A család ló szeretete okán szép nagy istálló is tartozik a birtokhoz. Oda is érdemes bekukkantani.
Ugyan lovakkal nem nagyon lehet benn találkozni, da amit a lovakkal húzattak, abból sokkal és sokfélével!