Eljött a nap, ami okán ide utaztunk.
Háromszéki Kolbászparádé napja virradt.
Ezt a parádét a Békéscsabai Kolbászfesztivál mintájára
hozták létre. Az idén, már a IX-edik alkalommal rendezték meg.
A helyszín a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok volt.
A csapatok száma 59. A szervezés tökéletes volt.
Jó kedv és barátságok szövődése jellemezte az egész rendezvényt.
És a történet a képekkel kiegészítve:
A korareggeli első mozzanatok.
Itt már rajtunk van a fellépőruhánk is.
Igazi henteslegényeknek voltunk öltözve.
A csapat logóval ellátott nadrágunk és pólónk mellé járt sapka is.
Na de ez majd látszik.
Itt a fiúk a beleinkkel vannak elfoglalva.
Vártuk a kunágotai csapatot.
Ezt a szépen faragott tornácú házat még gyors lefotóztam.
Nagyon mívesen készítették el, amit a reggeli napsütés még be is aranyozott.
Gelencéről is kell majd szólnom, de most egyenlőre koncentráljunk a napi eseményekre.
A csajok a csapat nevünkhöz igazították a dresszüket, meg a sminkjüket.
Mary egy kissé elegátosabb fazont villantott, Magdi viszont bevállalta a telibe banya fazont.
Ilyennek még nem láthattuk, na de majd kiderül mit szólnak a népek a jelenséghez...
És indultunk is a helyszínre.
Székely föld ismét a csodás arcát mutatta nekünk.
Az utat virágzó almafák sora kísérte.
Igazán csodálatos a látvány.
A földek megművelve és szépen megindulva rajtuk a növények.
A hegyek és erdők kis párafellegeket pöfögtek magukból.
A versenyzők még relaxáltak kicsit az úton.
Már itt is vagyunk a versenyen.
Nagyon jó helyet kaptunk, közel a színpadhoz és a szélen. Így rendesen ki is használhattuk az adottságokat.
Pakoltunk és díszítettük az asztalunkat, a helyi elvárásnak megfelelően.
Asztalunk a 14-es lett.
Jelképünk a banya.
Volt az asztalunkon minden, ami hozzánk kapcsolható.
Szegedet képviseltettük a fűszerpaprikával.
Csövesen, és őrölve, édesen és csípősen.
Pick szalámival és szegedi papuccsal.
Tápét a gyékény szatyorral és a tápai kenyérrel.
Erre az alapra készítettük a magalicazsíros, paprikás kenyérfalatkáinkat, no meg a szalámis kóstolónkat is.
Vittünk Makóról hagymákat is. Mert a kolbászunkba is makói fokhagymát használtunk.
És az ország minden borvidékéről vittünk egy egy flaskával.
Szóval így szépen kipakoltunk, vártuk a verseny kezdetét.
Így tettek a többiek is.
A kunágotai testvér csapatunk is szépen kicsinosította a saját asztalát.
A zsűri kezdte is körbe látogatni a verseny asztalokat, mindenkinek sok sikert kívánva.
Hozzánk is megérkeztek. Gyors bemutattuk a csapatunkat.
Magdika rögtön bevetette bűbájosságát, így a népszerűsége azonnal vitathatlanná is vált! :o)
Ne is csodálkozzunk, hisz ilyen banyái nincsenek minden csapatnak! Boszorkányosan ügyesek!
De mielőtt teljesen eltelnénk a saját ügyességeinkkel és megjelenésünkkel, csináltunk egy ismerkedő körutat a versenytársakat is felmérve.
Volt minden!
Itt egy ügyes fiú a zöldség és gyümölcs szobraival.
Igazán szépséges dolgokat faragott.
Ez is egy csodálatos asztal volt! :o)
Na és nem maradhattak ki az erdő kis állatkái sem.
De szólítottak minket is a sorba és meg is kaptuk a csomagunkat.
Ez itt az!
Ők pedig a Gelencei Soványok!
Az este velük tölthettük az ismerkedési estet.
Belevaló fiúk mindannyian!
A verseny előtt, még szárazon... :o)
Meghallgattuk még a nyitó szöveget és vártuk a startot.
És már indult is a verseny!
Edit is nagyon benne volt a ládában. Ki tudja mi munkát végzett! :o)
Tihamér barátunk optimista nyugalommal mosolyog ki a munkából.
A mieink is teljes beleéléssel a munkában.
Sanyi a higiéniát sem hagyta ki. És a sapkája igazán utal a tudásra.
Boszorkányos keverés következett. Itt a fűszerek varázslattal is a húsba itatódtak. :o)
Ja és a csapat - meg az asztal - stabilitása nekem is köszönhető volt!
De a kolbász készülése közben a zsűri több csapatra osztódva, folyamatosan vizsgálta a csapatok technikáját és az egyéb aspektusokat is.
És a jelek azt mutatják, nem állunk rosszul! :o)
Tibor bátyánk mindenki munkáját leellenőrizte! Kell a plusz a dologba!
Miközben a fiai a fokhagymákat gyúrták a formára. Ügyesen tudtak össze dolgozni.
És már indulhat is a töltés!
A gyors munka kiszippantotta a nedvességet is a mesterekre, de szerencsére az ápolás is szakmája a Boszijainknak és szakavatott mozdulatokkal pótolták is a hiányzó nedvességet.
Akik elkészültek, azok már a szomszéd asztal portékáit kóstolgathatták. A gelencei sajtok mindent vittek!
A mi kolbásztöltőnk is be lett élesítve.
És a végeredmény!
Ez a félméteres darabka lett kiválasztva a kóstoltatásra.
Közben a műsorvezetők is bemutatták a csapatokat. De szerintem a többiek nem nagyon hallhatták meg ezeket a riportokat, mert egyre hangosabb lett a csarnok. A csapatok hangulatát fokozta a felszabadulás, hiszen egyre több asztalon tekeredtek már a kész kolbászkák.
Ja meg a pálinkák is megtették a hatásukat.
A szomszédék is az utolsó darabot kezdték betölteni.
Újabb ellenőrző kör. Immár a kolbászhús is kostolható volt. Ja meg egy kis borocska is csurrant mellé.
A starbanyánk továbbra is a népszerűségi lista tetején! Jártak a rajongók a közös fotózásra.
Szépen tele is görbigettük az asztal másik felét is.
Készült az újabb adag kóstoló is, hiszen hamarosan beengedik az utcáról is az érdeklődőket. Nekik is kell egy pár falaka.
Lajcsi is bevetette a tudást, no meg a jófajta rosénkat is. Egészségükre! :o)
Immáron a csarnokban mindenki elkészült.
Nagy ismerkedési partyvá alakult a verseny.
A lényeg elkészült, indulhat a lazulás!
Édes páros
Indult is a táncos mulatozós rész!
A Kovásznai csapat is cimboraságba keveredett velünk!
Laci nagy lendülettel vitte Marykánka a polkák vidékére.
Jól csinálták nagyon!
Nagy meglepetésünkre még Lajos lába sem bírt magával!
Táncba vitte Magdikát!
Laci minden jó csajjal forgott egyet!
Akik meg elfáradtak, azok a szalonna árnyékában ejtőztek.
Marikánk sem maradhatott táncpatner nélkül.
De a nyugottabja csak a fal melletti kispadról figyelte az eseményekt, olykor megbeszélve azt.
Nagy volt a várakozás, a zsűri elég rendesen kihúzta az időt. Az asztaloknál is növekedett a feszültség...
Az udvaron felállított grill asztalokon bárki megsüthette a pecsenyéjét, akarom írni, a kolbászait.
A falatozás után az egész csarnok egy közös tánctérré alakult át.
A vonatozós formációt itt extrákkal tették érdekesbbé és nehezebbé... :o)
De a páros tánc sem volt tiltva!
Az asztaloknál is mozgott mindenki.
Ülve is tud mulatni a magyar! :o)
Indult a díjak kiosztása:
Elsőként a testvér csapataink közül a Gelencei Soványok lettek a színpada szólítva.
Majd a Kunágotai Bercsényi is fel lett szólítva.
Ime a csapat a serleggel!
Fotó csapatunkról, a helyi újságból, a Székely Hírmondóból.
A mi kis csapatunk a LEGvidámabb csapat különdíjat vehette át.
Fotó: Zsótér Robin
És végül itt a versen győztes csapata, a Szelíd Bikák Sepsiszentgyörgyről.
Természetesen sok csapat kapott még díjakat.
És egy igazán szép napot kapott minden résztvevő ezen a versengésen.
Ha valakinek nem lett volna még elég infó a történtekről, itt az oldla a rendezvénynek:
http://www.kolbaszparade.ro/
Össze pakoltunk és elindultunk hazafelé. Editék szerint még vár ránk egy sütögetés, de ezt mindenki csak leokézta. Ereje viszont senkinek nem lett volna már hozzá.
Így egy telefonnal el is napoltuk a dolgot. Nem egyedül, hiszen Tibor bátyánk is eléggé megfáradt a napi történésektől és így ők is csak jó szórakozást kívánt a folytatáshoz. Ami közfelkiáltásra másnapra lett eltolva.
Még abban is megegyeztünk, hogy 9 óránál hamarabb senki nem kelhet ki az ágyából...
És hogy mi lett belőle? Azt holnap elmesélem. :o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése